Magyarország 20. századi szellemi teljesítménye

A huszadik század a világban a feltalálás évszázada volt. A találmányok nagymértékben hozzájárultak a tudomány fejlődéséhez, a bővülő ismereteink pedig újabb és újabb alkotásokhoz szolgáltattak alapot. A bejegyzett szabadalmak száma a világban e század alatt évről évre növekedett.

Hazánkban, ebben az évszázadban magyar feltalálóknak közel 135 ezer szabadalmat adtak meg. Ebből több mint 82 ezret 1950-ig és 53 ezret napjainkig. Ez az adat így hatalmas hanyatlást mutat a hazai feltalálás terén.

A valós megítéléséhez figyelembe kell venni azt, hogy Magyarország lakósainak száma e század folyamán jelentősen változott, tehát az összevethetőség miatt célszerű az adatokat egymillió országlakosra vetítve, valamint évtizedes vagy negyedszázados bontásban vizsgálni.

A “Hunpatéka” magyar szabadalmi adatbázis 2000/3. szeptemberi kiadásából megállapítható megfelelő időszakokra bontva azon szabadalmak száma, melyeket magyar illetőségű feltalálók találtak fel.

1. sz. táblázat
A hazai feltalálás a 20. században

Látható az adatokból, hogy Trianon után az ország szellemi téren nem roppant, össze. Horthy Miklós kormányzósága alatti időszakban mutatott teljesítményünk jelentősen felülmúlta, mind a megelőző, és mind a következő negyedszázadokban elért szellemi eredményeinket. A III. negyedszázadban, a klasszikus szocializmus korában, az alkotói tevékenység jelentősen visszaesett. Függetlenségünk elvesztése, és a sok évszázados társadalmi-gazdasági rendünk szétrombolásának ez lett az egyik legsúlyosabb következménye. Az utolsó negyedszázadban pedig a számadatok tanúsága szerint éppen hogy elértük a Trianon előtti szintet.

Megállapítható tehát, hogy a huszadik század második 50 évében megnyilvánult súlyos visszaesés miatt e században Magyarország szellemi téren hanyatlott.

Érdemes külön vizsgálni a közelmúltat. A polgári restaurációt az új gazdasági mechanizmus bevezetése készítette elő. Ennek hatása a 80-as évekre beérett (GMK, “háztáji” korszak), amely jól nyomon követhető a 2 sz. táblázatból a szabadalmak számának növekedésében. Oly annyira, hogy 1986-ban évszázados rekordot állítottunk fel ezen a téren.

2 sz. táblázat
A hazai feltalálás 1980-tól napjainkig

Az adatokból leolvasható, hogy az alkotóerő a nyolcvanas évek közepén tetőzött, majd a kilencvenes évek közepéig lassan, majd azután jelentősen hanyatlott. Az utóbbi években enhe növekedést mutat. Napjainkban ezen a téren olyan a helyzet, mint a II. világháború alatt. A technikai fejlődése a világban pedig egyre gyorsul, a szabadalmazott találmányok száma szakadatlan növekedik.

A kilencvenes években még 10 000 magyar műszaki alkotás és ennek megfelelő egyéb mű születhetett volna meg. Ez esetben Hazánk szellemi potenciálja elérte volna a Horthy korszak szintjét.

A huszadik században szabadalmat kapott magyar feltalálók közül a legtermékenyebbek a század második felében alkottak, és munkásságuk a gyógyszeriparral kapcsolatos. Ők a MAFE alapító tagjai, Szporny László elhunyt, a többiek még aktívak. Megadtuk találmányaik külföldi oltalmazására utaló adatokat is a Delphion IPN adatbázisból elérhető adatok alapján.

3. sz. táblázat
A legtöbb szabadalommal rendelkezők

Néhány nevezetes feltaláló szabadalmainak számát tünteti fel a 4. sz. táblázat. Látható, hogy a MAFE elnökség tagjai több mint ötszáz műszaki alkotást hoztak létre a huszadik században.

4. sz. táblázat
Nevezetes feltalálók aktivitása

Az elmúlt évszázadban legtöbb szabadalommal rendelkezők listáját láthatják az 5. sz. táblázatban, amelyből kitűnik, hogy a Ricter Gedeon Rt (a Rákosi-Kádár korszak alatt Kőbányai Gyógyszerárugyár néven szerzett szabadalmakat) rendelkezik Magyarországon a legnagyobb szellemi tőkével. A második egy külföldi monopólium, a Bayer gyógyszergyár. A nemzetközi monopóliumok (Bayer, Merck, GE) a nagyvilágban százezres nagyságrendben rendelkeznek szabadalmakkal, míg a magyar "nagyok" egyenként nem érik el a tízezer szabadalmat.

5.sz. táblázat
A legjelentősebb szabadalomtulajdonosok Magyarországon

Bemutatjuk a magyar szabadalomtulajdonos jogi személyek megoszlását a gazdálkodó egységek tipusai szerint a 6. sz. táblázatban. A HUNPATEKA adatbázis használatakor a táblázatban szereplő kategóriákat alkalmaztuk keresőszavaknak.

6. sz. táblázat
A szabadalmaink megoszlása a gazdálkodó egységek tipusai szerint

Végezetül a 7. sz. táblázatban kimutatjuk, hogy a huszadik században a különböző országokból hány magyar szabadalmat szereztek. Ezek az adatok a külföldiek Magyarországra irányuló gazdasági törekvéseit tükrözik. A "Szabadalom máshol" oszlop a Delphion IPN adatbázisban (31 744 252 szabadalom adatait tartalmazza) hivatkozások számát adja meg. Ez az adott ország iparjogvédelmi aktivitását tükrözi. Németország nem szerepel, mert az NSZK/NDK különélés az adatbázisokban nehezen kezelhető.

7. sz. táblázat
Néhány országból Magyarországon szerzett szabadalmak.

A 7. sz. táblázatból látszik, hogy Magyarország a 20. században elszigetelődött, és a megelőző táblázatok adatai szerint az ország szellemi potenciálja az elmúlt évszázadban csökkent.

A Magyar Feltalálók Egyesülete több mint tíz éve azon munkálkodik, hogy az illetékesek, a törvényhozóink és a végrehajtó hatalom birtokosai hozzanak érdemi intézkedéseket a hanyatlás megállítására, és a fejlődés beindítására, de hasztalan. Beadványaink rendre válaszolatlanul maradtak.

A Magyar Feltalálók Egyesülete mindent elkövet, hogy a világ közvéleménye kedvező képet alkosson rólunk ebben a tekintetben. Több mint egy évtizede, és 2000-ben is, külföldön és hazánkban rendezett feltaláló versenyeken sikerült úgy szerepelnünk, mintha változatlanul feltaláló nagyhatalom lennénk. Ebben az évben több mint ötven értékes díjat nyertünk külföldön találmányainkkal. A külföldi kiállításokról jelentős üzleti kapcsolatokkal tértünk haza.

Köszönhetjük ezt a sikersorozatot elsősorban igen aktív egyesületi tagságunknak és a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Richter Gedeon Rt, a Danubia és az SBG&K szabadalmi ügyvivői irodáknak, valamint a MATÁVNET kft eseti anyagi támogatásának.

Kötelességünknek érezzük a 21. század kezdetekor tájékoztatni a széles nyilvánosságot az alkotóképességünk helyzetéről, hogy álljanak mellénk harcunkban, a szellemi értékeink gyarapításáért.

Budapest, 2001. január 1.

Dr. Vedres András főtitkár