Cséplő Zoltán, a BM OKM veszélyes üzem felügyelőjének előadása, a jelenlévők által megtapasztalt szakszerűségével és precizitásával elősegítette rendezvényünk sikerét.

Nagyon sajnáljuk, hogy a konferenciánk délutáni részén már nem lehetett jelen, mivel a kötetlen beszélgetés során, a még jelenlévők, nagy érdeklődést mutattak az előadását illetően.

1.jpg Bevezető

VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

ELŐADÁS

Varga Imre pv. alezredes

BM OKF, Megelőzési Hatósági Főosztály

(2003. 04. 09-i előadása szerint)

Az előadás fő részei

• A SEVESO II. Irányelv

• A súlyos balesetek elleni védekezés feladatai

• Az Ipari Baleseti (Helsinki) Egyezmény

1. A SEVESO II. Irányelv

5.jpg Wuppertal., Németország

6.jpg Enschende

7.jpg Toulouse

Nemzetközi kötelezettségek:

1. Európai Bizottság XI. Főigazgatóság

- 96/82/EK tanácsi irányelv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek ellenőrzéséről - SEVESO II. Irányelv,

2. ENSZ Európai Gazdasági Bizottság

- Helsinki Egyezmény az ipari balesetek országhatárokon túli hatásairól

3. OECD Környezetvédelmi Igazgatóság, Vegyi Anyagok Program, Vegyi Balesetek Munkacsoport

- Irányelvek a vegyi balesetek megelőzésére, a felkészülésre és az elhárításra C(92)1

- Határozat-ajánlás a társadalom tájékoztatásáról és részvételéről olyan döntésekben, amelyek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzésére és elhárítására vonatkoznak (C(88)85)

2. A súlyos balesetek elleni védekezés feladatai

Jogharmonizáció

Hazai jogrendbe illesztést végrehajtotta

- 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezete

- 2/2001.(I. 17.) Kormány rendelet

- 42/2001.(XII. 23.) GM rendelet a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet szakhatósági tevékenységének szabályairól

Végrehajtási határidők

- 211/2002. (X.1.) Korm. rendelet a 2/2001. (I.17.) Korm. rend. és a 128/2001. (VII.13.) Korm. rend. (Helsinki Egyezmény) módosításáról

- 2002. június 1. veszélyes tevékenység bejelentése

- 2003. január 1. biztonsági jelentések beadása

- 2003. április 1. biztonsági elemzések beadása

- 2003. július 1. külső védelmi tervek elkészítése

A szabályozás hatálya

2/2001.(I. 17.) Kormány rendelet - 1. sz. melléklet szerinti veszélyes anyagok jelenléte

a) felső küszöbértékű veszélyes üzem

b) alsó küszöbértékű veszélyes üzem

c) küszöbérték alatti veszélyes üzem (dominó hatás)

Az 1999. évi LXXIV. törvény hatálya nem terjed ki:

· az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényre;

· a veszélyes anyagoknak a veszélyes létesítményen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, valamint a létesítményen kívüli ideiglenes tárolására;

· a veszélyes anyagoknak a veszélyes létesítményen kívüli vezetékes szállítására, beleértve a szivattyú állomásokat;

· a feltárást folytató mélyművelésű vagy külszíni bányákra;

· a hulladéklerakókra;

· a katonai létesítményekre, beleértve a tároló telepeket is.

Hatáskör és feladatrendszer

- felügyeleti rendszer működtetése (BM OKF, MBF)

- katasztrófavédelmi feladatok ellátása (BM OKF területi, helyi szervei)

· a külső védelmi terv elkészítése és begyakoroltatása

· lakosság megelőző és veszélyhelyzeti tájékoztatása, valamint a nyilvánosság biztosítása

- a településrendezési tervezéssel kapcsolatos tevékenység (BM OKF)

- súlyos baleseti jelentési és vizsgálati rendszer működtetése (BM OKF)

- műszaki, szervezeti és vezetési információk gyűjtése, értékelése, nemzeti jelentések készítése (BM OKF)

- adminisztratív (tájékoztatási) feladatok (BM OKF, MBF)

13.jpg A katasztrófavédelmi engedély

Dokumentáció rendszer felépítése

- Veszélyes tevékenység azonosítása;

- Súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése;

- Biztonság irányítási rendszer;

- Súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominó hatás meghatározása;

- Belső védelmi terv;

majd

· Külső védelmi terv;

· Település rendezés;

· Lakosság tájékoztatása, nyilvánosság.

15.jpg Veszélyes tevékenység azonosítása

16.jpg Bejelentés összesen

17.jpg Bejelentés megyénként, oszlopdiagram

18.jpg Bejelentés ágazatonként, kördiagram

19.jpg Kockázatelemzés

20.jpg Védelmi tervezés

A Biztonsági Irányítási Rendszer (BIR) fontosabb elemei

· szervezet és személyzet

· a súlyos veszélyek azonosítása és értékelése

· új létesítmények tervezése

· üzemirányítás és a változások kezelése

· a személyi állomány kiképzése és vezetése

· védelmi tervezés

· monitoring és audit

A szabályozás honvédelmet érintő rendelkezései

A Kormány 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

– 7. § (3) A biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés egy-egy példányát a hatóság tájékoztatás céljából megküldi (többek között) a Honvédelmi Minisztériumnak, ….…

– Új veszélyes üzem építése vagy bővítése során….. A polgármester a nyilvános meghallgatásra meghívja …… a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai helyőrség képviselőjét is.

3. Az Ipari Baleseti (Helsinki) Egyezmény

Az Egyezmény bevezetésének helyzete

– A Kormány 2408/1995. számú határozatával létrehozta az Ipari Balesetmegelőzési Nemzeti Központot

– Nemzeti Illetékes Hatóság feladatait BM OKF-en a Megelőzési Hatósági Főosztály, Ipari Balesetelhárítási Osztálya (Határon Túli Balesetek Nemzeti Központja) végzi

– Az Egyezmény 2000 április 19-én lépett hatályba. Ezáltal Magyarország az Egyezmény részesévé vált.

– 1999-ben a Kat. tv. IV fejezettel, és 2001. januárjában megalkotott végrehajtási kormányrendeletével eleget tettünk jogharmonizációs feladatainknak.

– A Kormány a 128/2001. (VII. 13) rendeletét az Egyezmény magyarországi alkalmazásáról.

– Kétoldalú katasztrófavédelmi és kölcsönös segítségnyújtási egyezmények megalkotása

– Ausztria, Horvátország és Szlovénia Részesek. (Szlovákia)

Az Egyezmény végrehajtásának főbb eseményei

· Részes Felek 1. Konferenciája 2000. november 22-24. Brüsszelben

· Országjelentés megküldése az ENSZ EGB Titkárságának 2002. március

· A 2. Konferenciát 2002. november 06-08. között rendezték Kisinyovban

· A 3. Konferenciát 2004. szeptemberében Magyarországon rendezik

Az Illetékes Hatósági és Kapcsolattartó Ponti feladatok ellátása

• Az Egyezmény hatálybalépése óta Illetékes Hatóságként működik a BM OKF.

• Az ENSZ EGB régióban jelenleg 37 tagországi kapcsolattartó pont és az EU kapcsolattartó pontja működik.

• Az OKF Diszpécser Központ 24 órás ügyeleti szolgálatára alapozva létrehozott kapcsolattartó pont

Részvétel az 1. Konferencia irányító és ellenőrző szervének munkájában

• Az Elnökség irányítja az 1. Konferencia döntéseinek végrehajtását. Az ENSZ EGB rendezvények (munkaértekezletek, gyakorlatok, ülések) szervezési és a 2. Konferencia előkészítési kérdéseivel foglalkozik. A 2. Konferencia az Egyezmény alelnökévé választotta Dr. Popelyák Pál tű. ezredest.

• A Végrehajtási Munkacsoport feladata:

– a tagországi jelentések felülvizsgálata;

– az Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentés elkészítése az ország-jelentések alapján;

– határozathozatalra előkészíti az Egyezmény végrehajtásának elősegítésére teendő intézkedéseket;

– veszélyes tevékenységek listájának összeállítása;

– a veszélyes tevékenységek azonosításának meghatározása;

– az Elnökség megbízása alapján részt vesz az Egyezmény munkaprogramjának végrehajtásában.

A Munkacsoport tagja Kátai-Urbán Lajos őrnagy.

Veszélyes üzemek listájának elkészítése

– Az Egyezmény 4. cikke szerint azonosított veszélyes tevékenységekről a hatályba lépéstől számított két éven belül (2002. április 19-ig) tájékoztatnia szükséges az érintett feleket.

– A veszélyes tevékenységeket a vonatkozó útmutató szerint kell azonosítani.

– A legfontosabb kritériumok: az országhatár 15 km-es körzete, a határfolyók és határvizek vízgyűjtő-területe, felső küszöbértékű üzemek, ahol környezetre veszélyes, mérgező és oxidáló besorolású veszélyes anyagok vannak jelen.

– A 2. konferencia e szempontok további pontosításáról döntött.

– A listákat az ENSZ EGB Titkársága, és a szomszédos részesek részére kell megküldeni.

Jelentés súlyos balesetekről

• Az EU Súlyos Baleseti Jelentési Rendszer (MARS) szerinti (azonnali és a kivizsgálást követő) jelentések megküldése integrációs kötelezettségünk,

• Az Egyezmény szerint visszamenőleg 1999. április 19-től (a hatálybalépés napjától) kell a súlyos baleseti jelentéseket az ENSZ EGB részére megküldeni.

Kétoldalú és határmenti együttműködés

Az Egyezmény kétoldalú és határmenti együttműködést igénylő rendelkezései a következők:

– 4.1 cikk – veszélyes tevékenységek azonosítása, a Részes Felek tájékoztatása;

– 8. cikk – védelmi tervezés – kűlső védelmi tervek koordinálása;

– 9. cikk – lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság bevonása a döntéshozba;

– Kapcsolattartó pont működtetése:

• 17.2 cikk, 10. cikk - Ipari Baleseti Értesítési Rendszer működtetése;

• 17.2 cikk, 10. cikk - kölcsönös segítségnyújtás

– 15. cikk – információcsere: jogi szabályozás, megelőzési, felkészülési és kárelhárítási intézkedések alkalmazása, monitoring rendszerek, tudományos tevékenység, ipari balesetek elhárításának tapasztalatai, balesetekből levont következtetések, veszélyeztetettség értékelés módszerei, eszközei

– 16. cikk – megelőzési, felkészülési és kárelhárítási technológia cseréje, információ és tapasztalatcsere, műszaki segítségnyújtás,

– 24. cikk – kétoldalú és multilaterális egyezmények keretében kialakított együttműködés

Határvízi szennyezés megelőzése

– Az Ipari Baleseti Egyezmény és a Határvizek és Nemzetközi Tavak Védelméről és Használatáról szóló (un. Határvízi) ENSZ EGB Egyezmények döntéshozó szervei kiemelten kezelik a baleseti vízszennyezés megelőzés területén történő együttműködési feladatok végzését.

– A két egyezmény Közös Ad-hoc Munkacsoportot működtet, melynek tagjai a KvVM képviselői

– A munkacsoport tevékenységét 1. Konferencia határozta meg.

Kárfelelősség

• A 2001. július 2-3. között megrendezett Ipari Baleseti és Határvízi Egyezmény közös kormányközi konferenciája tekintette át.

• A konferencia határozata alapján egy ENSZ dokumentumban kerül a polgári felelősség szabályozásra, amelyet a kormányközi konferencia döntésének megfelelően egy Munkacsoport készít elő 2003-ig.